A konvojt az a sofőr vezesse, akinek felesége és a legtöbb gyereke van
2025-08-05
Ikarus buszok a „tűz és jég országában”
2025-08-31
A Szovjetunió majdnem minden köztársaságába jutott Ikarus busz. A későbbi politikai változások nem hagyták érintetlenül a buszexportot sem, magával hozva a fizetési nehézségeket is. A 90-es évek elején körülbelül 5000 autóbusz volt Kazahsztánban.
1991 nyarától novemberig tárgyaltak az illetékesek egy, Celinográdban (a mai Nur-Sultan-ban) létesítendő Ikarus összeszerelő üzemről.
Az ottaniak az Ikarus évi ezer autóbusz előállítására szóló ajánlatát megfelelőnek tartották. A konstrukciós licencdíjért, valamint a know-how-ért, illetve a részegységekért az ásványi kincsekben gazdag köztársaság az előzetes tárgyalások szerint rézzel vagy olajjal fizethet – volna.
1994 decemberében a két ország között elnöki szintű találkozó volt, Nazarbijev elnök külön megjegyezte, hogy gondot okoz az Ikarus buszok alkatrészellátása, és emiatt az ötezer magyar autóbusz fele vesztegel. – azóta selejt.
1995 március. A kormányfő kijelentette, remény van arra, hogy Magyarország Ikarus-alkatrészeket szállítson Kazahsztánba, illetve ott összeszerelő-üzemet létesítsen, miután az Ikarus elnyert egy erre vonatkozó tendert. Végül nem valósult meg.
Időközben valami hasonló történt a LIAZ és Ytong buszok körül is, mert Almatiban, egy roncstemetőben több száz alig 4-5 éves buszt halmoztak – szó szerint – egymásra, (az egyik képünkön) ugyanis az új buszokat csak megvásárolták, karbantartásra azonban nem kötöttek szerződést.
