Egy évforduló emlékére

Éppen most 53 éve fejeződött be az Ikarus 55-ös gyártása. Meglepően sok exportország nehezményezte, hogy nincs többé „faros”, avagy „Raketa”.

Az Ikarus gyárban megalakult egy hatvantagú csapat, amely nekilátott a munkának és nem sokkal később a megadott időpontban ott állt az Országos Tervhivatal előtt a busz. Ez volt az A 58 gyári rajzjelölésű 66-os, mely 1952-ben készült el.

Ez képezte az alapját az Ikarus márka két „örökzöldjének”, az 55-ösnek és a 66-osnak, amelyek sorozatgyártása 1954-ben, illetve ’58-ban megkezdődött.

Az Ikarus 55-öS szervezésekor olyan típus létrehozása volt a cél, hogy a legkorszerűbb fejlődési irány tartsák szem előtt és persze magában hordja a továbbfejlődés lehetőségét is. Ezen kívül további két alapelv bontakozott ki: a teherautó gyártásból visszamaradt alvázkeretes rendszer maradéktalan felszámolása és a motornak a klasszikus építési módtól eltérően, a kocsi hátsó részén vagy középen a padló alatt történő elhelyezése. (Az önhordó konstrukció kialakításában a vállalat ekkor már több éves tapasztalattal rendelkezett: több mint 2000 önhordó autóbusz került ki a gyárból, és a felettes szervek is elfogadták e megoldás létjogosultságát.)

Elengedhetetlen követelménynek számított, hogy az utast megkíméljék a motor zajától és hőkisugárzásától. A trambusz elrendezése ezen elveknek csak kevéssé felelt meg, és nehezítette a helyzetet a Csepel—Steyr motor magas kompresszió-viszonyából származó zajos üzemelés.

Kevesen tudják, hogy a Csepel Autógyár miatt lett „farmotoros” az Ikarus 55-ös és a 66-os, ugyanis, a korszerű padló alatti elhelyezés hathengeres fekvő motort kívánt volna meg, de egy új motortípus szerkesztése elől a túlterhelt Csepel Autógyár kitért és ezért az Ikarus gyár tervezői számára nem maradt más megoldás, mint a motor hátsó elhelyezése.

1970-ben a két típus gyártása teljes egészében átkerült Székesfehérvárra. A távolsági és turistaforgalomra tervezett Ikarus 55-ös sorozatgyártása 1972 decemberében fejeződött be.

Az utolsó legyártott példányokat követően a típust a modernebb felépítésű Ikarus 250 és Ikarus 255 modellek váltották fel.

A városi és elővárosi közlekedésre optimalizált változat, az Ikarus 55-ös gyártása egy évvel tovább, 1973 július 17-ig tartott. A kivezetés oka a KGST (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa) piaci igényeinek megváltozása és az Ikarus 200-as típuscsalád teljes körű bevezetése volt.