Ganz-Ikarus railbus Malajziának

„Ilyen jármű közforgalmú üzeme a MÁV szempontjából nem lenne kívánatos.” – és ez nem vicc volt. A MÁV inkább a Bzmotokat választotta.

A Ganz-MÁVAG-Ikarus sínbuszt vasúti mellékvonalakra tervezték 1983-ban. Ikerjármű, mely a Ganz-MÁVAG által gyártott futóműből és főkeretből, és az Ikarus által gyártott busz szekrényből állt. A sínbusznak volt egy három egységes változata is, mely két hajtott és egy motor nélküli köztes részből állt.

A Ganz-Ikarus 725-ös sínbusz hajtásrendszerét a főkeret alá építették. A fekvő Cummins dízelmotor mindkét rész hajtott kerékpárját a kapcsolt végek alatt hidraulikus hajtásházon keresztül hajtotta.

A Ganz-MÁVAG-Ikarus sínbusz sikeres bemutatón és tartóssági vizsgálaton ment keresztül, és a Malajziai Vasúttársaság (KTM) különböző vonalain 1985-1986-ban, több, mint 180.000 km-t tett meg.

Ezek után Malajzia rendelt 5 darab 3 részes és 5 darab 5 részes sínbuszt. Az utastér 2. osztályú, buszülésekkel volt berendezve.

Az is ismeretes, hogy a Ganz-Ikarus sínbuszokat a KTM kb. 10 évig használta a Klang-völgyben, Ipohba és Butterworth-be, valamint a keleti parton több város közötti járatokra.

És hogy miért nem láttuk ezeket a sínbuszokat a magyar vasúti síneken, akár elővárosi vonatként? Nos a MÁV archívumban őrzött iratok szerint a „sínbusz” egyszerűen műszaki szempontból nem felelt meg a MÁV elvárásainak. Kevés hely volt a csomagoknak, de például azt is nehezményezték, hogy a mellékhelyiség is túl kicsire sikerült: kinyitásakor az ajtó beleütközött a WC-csészébe. Végül a MÁV jelentése megállapította: „Ilyen jármű közforgalmú üzeme a MÁV szempontjából nem lenne kívánatos.”

Egyébként ezért maradt aztán a MÁV a csehszlovák sárga-piros festésű Bzmotok mellett.

(Egy malajziai rövidfilm az első Ganz-Ikarus sínbusz ünnepélyes átadásáról, amelyen Kapolyi László akkori ipari miniszter is jelen volt.)