1966-ban néhány ős-kuwaiti kitalálta, hogy vesznek 180 darab Ikarus 66-ost, iskolabusz céljából.
Ez volt a nyitánya, hogy az Ikarus-MOGÜRT egyik legbecsesebb üzleti partnere, Kuwait Ikarus buszai a hazai járműtörténet egyik jelentős fejezete lett.
A negyedszázados üzleti kapcsolatot csak az Öböl Háború zavarta meg két évre. 1967-től a kék farosok nagyszerű hírét vitték az Ikarus gyárnak, amit egy készséges, jól felkészült magyar szakembergárda erősített. A kuwaiti szerelőkkel, hivatali emberekkel a vevőszolgálatosok tökéletesen „megtalálták a hangot”, sőt volt köztük olyan, aki jól megtanult arabul, amit nagyon értékeltek a kuwaitiak.
A MOGÜRT üzletkötői 1968 májusában kint jártak Kuwaitban, egy újabb üzlet lehetősége miatt, ugyanis a kuwaitiak jelezték, hogy még kellene 50 darab Ikarus 66-os. Ezúttal egy versenytárgyalásba csöppent a MOGÜRT, amelyben tizenhét versenytársat kellett megelőzni, közöttük olyanokat, mint a Mercedes, az egyiptomi NASR és az akkor már egyre erősödő japán cégeket. De volt a tenderben egy fontos feltétel is: csökkenteni kellene az Ikarus 66-os súlyát 1000 kilogrammal, vagyis 1 tonnával. De az Ikarus ekkor már a 200-as típuscsaládra koncentrált.
A jól teljesítő buszok is hozzájárultak ahhoz, hogy 1977 augusztusában a kuwaiti kereskedelmi- és iparügyi miniszter vezetésével népes delegáció járt Magyarországon, ellátogattak a mátyásföldi és a fehérvári gyárba. A fehérvári rögtönzött buszbemutatón a minden technikai innovációra fogékony kuwaitiak érdeklődését felkeltette 190-es VÖV autóbusz.
Ennek eredményeként, még akkor a 40 darab 256,53-as mellé, rendeltek 100 darab Ikarus 190-est is. Valamennyit Raba-MAN D2156 motorral, MAN Renk-Doromat automata sebességváltóval készített az Ikarus gyár.
Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a következő évtizedben bár a 200-as sorozat különböző típusaiból további több százat rendeltek, de a 100 darab leszállított magyar 190-es után, a későbbiekben inkább a Mercedes O305-öt részesítették előnyben.
A fehérvári gyárból 1978 és 1984 között összesen 276 darab Ikarus 256.53/60/62 (vagyis Ikarus 250K típusjelű) busz került Kuwaitba.
Az első szállítmány 250K eredeti MAN D2356HMXU motorokkal rendelkezett. A későbbi buszokban RÁBA-MAN D2356HM6U motor volt. Minden Ikarus 250K-ban Renk-Doromat automata sebességváltó volt. Az 1982-es 50 darabos szállítmányból a légkondicionált mellett, 15 buszt hűtött ivóvízrendszerrel, tízet pedig ivóvíz-mosdó/toalett berendezéssel láttak el.
Sok sofőrnek nem akaródzott beülni a kormány mögé, amikor az első 250K luxus távolsági buszok megérkeztek Kuwaitba, A zavaró tényező több is volt: az Ikarus autóbuszok teljesen automatizált sebességváltóval, szervokormánnyal és légrugózással rendelkeztek, és ez zavarta a gépkocsivezetőket. A megrendelő-üzemeltető Kuwait Transport Company (KTC) emberei és a magyar vevőszolgálatosok csak erős ráhatására vették fel a munkát. Persze aztán hamar megszokták az újdonságot, sőt az sem zavarta őket, hogy az autóbuszok beépített műszerei regisztrálták a megállást, a fékezési időt, és működéséből később kontrollálható volt az autóbuszvezető munkája.
1983 szeptemberében a Mogürt és az Ikarus vezérigazgatói újabb szerződést írtak alá a Kuwait Transport Company-val 120 darab Ikarus 256.62 légkondicionált távolsági autóbusz szállítására. Már volt Kuwaitban ebből a típusból, de a ’84-ben leszállított 120 darab buszt távolsági járatnak vásárolták, Kuwait – Irak és Kuwait – Szaúd- Arábia vonalakra. Érdemes megjegyezni, hogy Kuwait City-től Bagdad 650, a Szaúd-arábiai Rijad 700, Mekka pedig 1300 kilométerre van, mindegyik útvonal sztráda jellegű út, végig kopár, kietlen sivatagon keresztül. Nyáron 50 fok is előfordul.
Nagyjából 2005-ig voltak forgalomban, egy részüket Jordánia vette meg, 18 darabot pedig az Öböl Háborúban az amerikai bombázók megsemmisítettek.
1989-ben az Ikarus gyár Kuwaitnak szállított 9 méteres midibuszt, az volt az Ikarus 216. A 260-ashoz képest csökkentették a tengelytávolságot és a mellső, illetve hátsó túlnyúlásokat. A 216-os padlószintje a 200-as típuscsalád „normál méretű” tagjaihoz hasonlóan 920 mm. A prototípus és az első széria (216.01) az Ikarus autóbuszaiban akkortájt széles körben alkalmazott Rába-MAN D 2156 HM6U jelű, hathengeres, 192 lóerős (141 kW), fekvő elrendezésű dízelmotorral készült; az erőátvitelről Voith Diwa 851.2 típusú, 3+1 fokozatú hidromechanikus automata sebességváltó gondoskodott. Az öbölháborút és Kuvait iraki megszállását követően (1990-91-ben) 44 darab eltűnt Kuwaitból, megsemmisült.
Nem sokkal az Öböl Háború előtt Kuwaitba a 263,02 -as DAF LT160 motorral szerelt buszból 40 darab érkezett 1990-ben.
Később dokumentáltan kiderült, hogy 1991-ben a kuwaiti tulajdonban lévő buszokból megsemmisült, illetve Irak kezére került 44 darab 216-os, 40 darab 263.02-es, kb. 25 darab 256.70-es.
Galériánkban az 1966 – 1990 közötti Ikarus buszok útközben, illetve leselejtezés után készült képei:
