A busz fotóját látva, a kubai olvasók biztos azonnal rávágják, „ez egy kubai Giron-Ikarus!” Valóban készült az Ikarus 270-hez hasonló Kubában.
Az Ikarus 270-est az 1975-ös BNV-n mutatták be először. Az emelt padlószintű 12 méter hosszú, 3,24 magas és 2,5 széles 28 személyes légkondis buszban hátul hűtőszekrény, mosdó, kis büfé és gardrób volt. Volt egy 26 centiméterre előrenyúló többrétegű, biztonsági lökhárítója, ami az akkoriban az Egyesült Államok buszain elterjedt megoldást másolta.
Ezt is említette a sajtó akkor, de a mai napig az egyik kedvenc témája az Ikarus buszokkal foglalkozó online oldalaknak is. Az viszont inkább csak az Ikarus egykori bennfentesei által ismert, hogy az Ikarus tervezőmérnökeinek ez már egy sok évvel korábbi elképzelése volt.
1962-ben az 550-es típus tervezésekor Finta László és csapata az újabb távolsági autóbusz vázlatainál hangsúlyozottan vette figyelembe a közlekedés balesetbiztonsági követelményeit, melyre utal a megnövelt méretű, kellő ütközési utat biztosító lökhárító és az oldalfal hangsúlyos vonalát képező védőcsíkok, dörzslécek. A belső tér kiképzése, a komfortos biztonsági ülések, az automata büfé és ruhatár stb. pedig a nagyobb távolságokra utazók kényelmét szolgálná.
A 270-esből csak egy példány készült, ez a busztípus lekerült a napirendről, viszont bizonyos vonásaiban az Ikarus 254-esben élt tovább, bár abból is csak 6 darab készült.
