Az évekig tartó Észak Jemen és Dél Jemen közötti nézeteltérés után 1970-ben megalakult a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság. Magyarországnak is „segíteni illett” az arab térségben a szovjet befolyás bázis-országát. A gyarmati uralomtól nagyon elmaradott gazdaságot örökölt, beleértve a tömegközlekedést is. A 70-es évek elejétől a demokratikus Jemen volt az egyetlen arab ország, amely átvette a marxizmust. 1976-ban és ’79-ben összesen 58 darab Ikarus 255-öst, ’84-től ’89-ig pedig 19 darab Ikarus 256-ost vettek távolsági járatnak. Szintén 1976-tól – fehérvári szakemberekkel működő szervizállomással – összesen 106 darab Ikarus 266-os autóbuszt szállított a MOGÜRT, amelyek besegítettek a túlzsúfolt főváros, Áden tömegközlekedésébe. Mivel Ádenben és a többi nagyvárosban a tömegközlekedés a magántaxisok kezében volt, magas fuvardíjakkal, újdonság volt, hogy a tömegközlekedés hirtelen olcsó lett.
Az első időkben – Európában szokatlan módon – egy kalauz minden utastól megkérdezte, hogy merre tart, hogy kifizesse az előírt távolság viteldíját, amit aztán egy darab papírra írt fel. Csak 1981-ben vezették be az elővételi jegyeket, a buszokon lyukasztókkal.
Aztán a két Jemen között dúló harcok miatt mára az arab világ egyik legelmaradottabb, legszegényebb országa lett. És ez rányomta a bélyegét a tömegközlekedésre is. A 106-ból az utolsó 44 darab 266-os 1989-ben érkezett Ádenbe.
1976-ban az első megrendelés alapfeltétele volt, hogy a 60 darab Ikarus 266.30-as szállításával egyidőben szállítson le a MOGÜRT a 4 darab konténer szerviz állomást is. Ésszerű döntés volt, mert a buszokhoz a szerviz körülmények sem lettek volna kielégítők. 1976 augusztusában meg is érkeztek Ádenbe Székesfehérvárról a buszok, amelynek „mellékleteként” négy „Container- szervíz” utazott a szükséges garanciális javításokhoz.
A 266-osok felső 20 centiméteres sávja lemezelt volt, ezért alacsonyabb ablakokkal készültek. 1988-89-ben további 44 darab Ikarus 266.80-as érkezett Ádenbe.
Az Ikarus buszok Adenben, Abienben, Lahejben városi illetve elővárosi forgalomban közlekedtek. Aztán a két Jemen között dúló harcok miatt mára az arab világ egyik legelmaradottabb, legszegényebb országa lett.
Érdemes megjegyezni, hogy 1976-ban segélyként Kuwait átadott 100 darab Ikarus 66-ost és távolsági járatként 1986-ig közlekedtek. Képeken az Ikarus 66-os roncsok a jemeni sivatagban.
A 90-es évek végén egy ádeni buszsofőr egy riportban arról beszélt, hogy „nagy szomorúsággal emlékszik vissza a múltra, 1993-ban a társaságnak 72 kis- és nagybusza volt, a „madzsari ikaruszok” több mint 30 vonalon közlekedtek Ádenben, illetve több város között. Az ádeniek közül sokan még mindig nosztalgiáznak az állami buszok után, sokan úgy vélik, hogy az olcsóságon túl, civilizált hangulatot adtak a városnak, amit a tönkretettek a magánbuszok és mini taxik.”
