Albánia Ikarus buszai

A magyar járműtörténet egyik elfeledett epizódja, amikor az Albán Kommunista Párt már 5 éves regnálásakor, 1949 szeptemberében 5 darab TR-5-ös buszt vettek. Az Enver Hodzsa vezette kommunista partizánok 1944 végére felszabadították az országot. Kezdetét vette Albánia egyik legsötétebb korszaka. Albánia mind a nyugati, mind a keleti blokktól elszigetelődött, az ország gazdasága és infrastruktúrája évtizedekkel maradt el az európai országokéitól. Ez a közlekedésben is meglátszott. A TR-5-ösök MÁVAG LO-5000 típusú alvázzal és a Láng gyárban készült motorral épültek. Az Ikarus a karosszériát készítette és az összeszerelést végezte.

1955-ben 15 darab 601-est, 1957-ben 3 db Ikarus 60-ast vásároltak, aztán 10 évig ki is merült a további üzletelés. Évtizedekig nyúzták Tirana közlekedésében az 50-es években vett Ikarusokat is.

(Az eddig sehol sem látható egyik fotón egy – többször „megmunkált” – öreg Ikarus, az utánfutó pedig egy Karosa B40-es.)

Tirana 1967 is kért Ikarust és kapott is, csak éppen szép csendben. Nem verte nagydobra a magyar külkereskedelem, és persze a sajtó is mélyen hallgatott arról, hogy 1967-ben 20 darab Ikarus 620-ast vett Albánia.

Mert hogy a vásárlás idején éppen kitört az újabb botrány, ugyanis a „külön úton járó” tiranai elvtársak, kevésbé „elvtársias” módon nem voltak hajlandók delegációval részt venni Moszkvában a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának nagyszabású ünnepségein. Pedig ott tolongott a Kremlben vagy száz állam és kormányfő.

Eközben az Ikarus gyár csendben vonatra tette a 20 darab szép piros 620-ast.