A berlini VIT-re Steyr-Ikarussal utazott a magyar küldöttség

1973. július 28. és augusztus 5. között volt Kelet-Berlinben a X. Ifjúsági és Diák Világfesztivál, vagyis a X. VIT, amelyre 700 magyar küldött utazott ki Berlinbe. Természetesen nem lehetett a fiatalokat szedett-vedett buszokkal utaztatni. Hiszen a legszebb színben kellett feltüntetni a szocializmus „vívmányait”. Ezért aztán egy „fránya tőkésország” kooperációjában készült 20 autóbusz vitte a küldöttséget. Mégpedig az 1968-tól gyártott Saurer és Steyr motoros 659-es buszokkal.

A Steyr 5SH4 alvázba 210 lóerős motor került. Ebből a típusból végül ’72-ig az osztrákok 69 darabot vettek. 1972-re pedig elkészült 30 darab hazai használatra. A Volán által üzemeltetett 20 busszal kelt útra Berlinbe a VIT magyar küldöttsége.

A berlini szervezők jelezték az Ikarus Gyárnak, hogy (a normál éves terv felett) sürgősen szükség lenne 400 darab Ikarus 180-asra. A gyár már januárban felpörgette a gyártást, mert például február eleje óta napi 6 darab NDK-nak szánt csuklós haladt a vázas vonalon. A 400 darabos sorozatot áprilisban át is adták a németeknek.

Ezek segítettek aztán az egyhetes rendezvény tömegközlekedésében.

A VIT szervezőinek nemcsak több százezer ember szállítását kellett megoldania. A német elvtársakat egyéb gondok is aggasztották. A titkosrendőrség több mint 4000, speciálisan képzett főállású alkalmazottja gondoskodott a biztonságról és az NDK-s fiatalokról kialakuló ideológiailag helyes képről a fesztivál ideje alatt. A hangsúly a „negatív és ellenséges erők hatásának megakadályozásán volt”. Sort kerítettek a keletnémet ideológiába „bezavaró” körülbelül 150 berlini prostituált lecsukására is, akiket a VIT után kiengedtek. Az ügynökök feladata közé tartozott, hogy Berlin határposztjain az erőszakkal, például egy nagy autóbusszal disszidálni akaró NDK, vagy más szocialista országból érkező vendégek áttörési kísérletét meghiúsítsák. A STASI azóta hozzáférhető aktái szerint (a „terrorista cselekmények megelőzése” címszóval) a világ ifjúságát szállító négyszáz Ikarus busz (és persze a többi busz) mindegyikére jutott egy „fiatalos kinézetű” STASI ügynök, aki azon túl hogy „élvezte az Ikaruszok kényelmét”, árgus szemekkel figyelte, ha netán egy buszon utazó egyén, vagy csoport nehogy eltérítse a buszt Nyugat Berlin felé.