Két dudás egy csárdásban – ám mindketten remekül muzsikáltak

Persze ebben volt némi praktikus kényszer is. Vagyis az Ikarus és a Csepel Autógyár együttműködése nagyszerű világsikereket hozott. A visszaemlékezések szerint a közös munka nem volt konfliktusmentes. A laikusok valószínű nem tudják, hogy az Ikarus gyárban a termelés felfuttatásához a székesfehérvári üzem is kellett, és kellett egy jó fenékváz, amire a különböző típusú buszok készülhettek. Ezt a feladatot a Csepel Autógyár kapta. A két vállalat közötti viták részben annak voltak köszönhetők, hogy a fenékváz az Ikarus konstrukciója, egyben a szellemi tulajdona volt. Az Ikarus változtatási igényeit a Csepel Autógyárnak végre kellett hajtania. Hiszen az export lehetőség függött attól, hogy a vevők igényeihez igazítsák a fenékvázat. Ebből több komoly szakmai konfliktus keletkezett. Ám a lényeg, hogy például az Ikarus 200-as család fenékváz gyártását a Csepel Autógyár készítette, és mondani sem kell az busz export számok még a mai viszonylatban is impozánsak.

A következő fejezet már harmonikusabb volt, amikor 80-as évek elején a Csepel tervezőmérnökei megnyerték az Ikarus által kiírt új fenékváz tendert. Ez volt a Csepel 800-as alvázcsalád, amelyre nemcsak az Ikarus, hanem több autóbuszgyártó világcég is igényt tartott.

Az Ikarus csak az 5. kontinensen nem tudott piacra szert tenni. Azonban a Csepel Autógyár sikerrel járt, igaz a Cummins céggel közösen.

Az Autógyár 1982 őszén írt alá kooperációs szerződést az amerikai Cummins motorgyártó konszernnel új típusú, korszerű autóbuszmotorok közös kifejlesztésére és gyártására. A laboratóriumi próbák során az új konstrukció rendkívül kedvező eredményeket mutatott. A motorok következő nagy vizsgájára 1983 októberében került sor, amikor a Cummins gyárból a konszern elnökhelyettesének vezetésével népes delegáció érkezett a Csepel Autógyárba. Ikarus buszokba szerelve indították a motorokat próbaútra.

Az 1985-ös Budapesti Nemzetközi Vásáron mutatták be a 11 méter hosszú, alacsony hossztartós, hagyományos laprugózású 878.11 típus alvázat, amelynek egy példánya Kolumbiába került, egy pedig a Fülöp-szigeteken lett karosszálva.

Többek között 1992-ben Ausztráliába is került ki 24 darab Csepel 854.03 alváz, amelyeket a queenslandi Townsville-i Hermit Park Bus Service vásárolt.

Képünkön az egyik Csepel-Cummins iskolabusz 2006-ban Ausztráliában.